Eredet szerint megkülönböztetünk a virágok nektárjából készített virágmézet és a fák kérgén, rügyein és levelein bizonyos rovarok élettevékenysége során kiválasztódó mézharmat összegyűjtéséből származó édesharmat mézet.
A virágmézek tovább bonthatók fajtamézekre, vegyes mézekre és mézkülönlegességekre. Fajtamézről akkor beszélhetünk, ha a méz készítéséhez felhasznált nektár szinte teljes mennyiségében, de legalább 45%-ban a megnevezés szerinti növényből származik. Ellenkező esetben a különféle nektárok a kaptárban összevegyülnek, és vegyes méz képződik. A fajtamézek tisztaságát a méhészek megfelelő termelési technológia alkalmazásával biztosíthatják. Ennek egyik alapfeltétele a kaptárokban a méz tárolására szolgáló lépek üresre pergetése a fajtaméz gyűjtése előtt, illetve a méhállomány megfelelő helyre történő vándoroltatása az adott növény virágzásának idején. Tiszta fajtamézet csak azokról a növényekről kaphatunk, melyekből egy helyen egy időben sok virágzik.
Magyarországon körülbelül 18-20 különböző fajtaméz termelhető. A magyar méztermelésben legmeghatározóbb és legnagyobb mennyiségben termelhető fajtaméz az akácméz. Az akácméz mellett kisebb arányban gyümölcs mézek, repce méz, selyemfű méz, napraforgó méz, hársméz, szelídgesztenye méz, facélia méz, zsálya méz, levendula méz, medvehagyma méz, édesharmat méz és vegyes virágméz termelése lehetséges.